Naszóvalhátazúgyvolt, hogy... Tegnap reggel elvittek minket busszal ingyé Fredericia-ba, ahol volt egy expo, mindenféle vállalkozásokkal, innovációkkal, designokkal, mérnöki megoldásokkal, cégekkel, kisiskolásokkal, egyetemistákkal, előadásokkal, szóval mindenféle dolgokkal. Nagy volt a nyüzsi, sok ember és látnivaló is akadt, de azért lehetett volna több minden is.
|
The road so far :D |
Az előadások zöme dán volt, így nem sok értelme lett volna beülnünk, plusz abból a 3 előadásból amit angolnak ígértek, csak kettőt találtunk meg, és azok se kötöttek le minket... Viszont láttunk vmi nagyon furcsa hangszereken játszó együttest a "nagyszínpadon", meg végigjártuk a helyet, és játszottunk mindennel amivel lehetett, no meg beszélgettünk a standoknál lévő emberkékkel.
|
A nagyon furcsa hangszereken játszó együttes xD |
Volt elektromosan mozgatható lego daru, a kezed elektromágnesességére reagáló kütyü, labdafújó cső, egy villanykörte hőjére(?) táguló fémcsíkok, mozgó, beszélő minirobot (úgy volt beállítva, hogy a beszédre reagáljon, ami a zsúfolt csarnokban enyhén összezavarta, ezért csak "kapkodta" a fejét jobbra-balra, aztán egyszer csak fogta magát, és leült), 3D nyomtató.
Fal amire javaslatokat lehetett felírni a dán oktatási rendszerrel kapcsolatban, minigolf, csocsó, "szerencsekerék" (nyertem egy leginkább edzéshez használható hátizsákot), baseball ketrec, videojáték "sarok" az új Most Wanteddal, meg Fifával, egy asztal tele lego-hoz hasonlító, de nem lego játékalkatrészekkel amikből autót lehetett építeni, aztán egy lejtőn leengedve összehasonlítani a menetidőt.
Emellett volt egy asztal azoknak akik jobb szeretik a hagyományos karton, cellux, olló módszert és saját kezükkel akartak alkotni valamit. Volt inkább a lányoknak szánt kézműves asztal is, csillogó, csillámló, pillangós festős akármikkel. Illetve egy hipszter sarok, ami hasonlított egy romkocsmához, és ahol voltak társasjátékok is, a végén toltunk is egy felemás kinevet a végént.
Kivételesen nem mi késtük le a buszt, ami fél óra alatt hazarepített minket, ahol ment mindenki a maga dolgára. Én leteszteltem a bringát, elugrottam vele boltolni, és akkor még úgy tűnt minden rendben lesz, amíg el nem jött a ma... xD
Mert ma meg ugye két céget látogattunk meg, reggel az Inprint A/S nevezetű nyomdát, délután pedig az Emballage Bureauet nevezetű (packaging) design céget. Az esti teszt út után nagyon vidáman vágtam neki reggel az útnak, Marcoval ütköztünk út közben és onnantól együtt csapattuk bringával az én lakásomtól 4,4 km-re, emelkedőnek fel lévő nyomdába. Aztán kábé fél úton a lánc úgy döntött, hogy nem tetszik neki ez az igénybevétel és elpattant... Úgyhogy onnantól átment a túra rollerezésbe... Ha azt nézem, egész jó időt futottunk, csak 8 percet késtünk, de már így is ránk várt mind az international osztály (4 fő volt jelen! xD), mind a dán osztály :D. Hazafelé már tudtam suhanni, de azért akkor is jutott rollerezésből meg tolásból is bőven... Na nem baj, nevettem sokat, káromkodtam sokat, mérges is vagyok, amiért ilyen rövid életű volt, de gondolkozom, hogy mit lehetne vele kezdeni. Bár leginkább másikat venni, vagy új alkatrészekkel rendbetenni rendesen :D. Mind1, maradjunk a nyomdánál.
Végigvittek minket, szépen elmagyaráztak minden munkafolyamatot, az egyetlen gond, csak azzal volt, hogy a gépek mellett a kurva halkan beszélő munkatársak hangját sokszor alig lehetett hallani... Ettől függetlenül hallottam egy-két érdekességet. Például van olyan nyomtató, ami bármilyen felületre képes nyomtatni, akár egy ajtóra is :D.
Láttunk egy hidraulikus crc gépet működésközben, ami épp teddymacikat vágott körbe (ajándékba is kaptunk, bár hogy mire jó, az számomra rejtély...).
Aztán visszamentünk a suliba, ahol elütöttük az időt csocsóval egy óráig, mert akkorra kellett menni a másik céghez. A vicc, hogy a cég székhelye a fitnessem mögötti utcában van, de úgy elbújik a kis utcák közt, a nagy házak mögött, hogy nem olyan könnyű odatalálni. Ettől függetlenül nekünk sikerült, végülis elsőre, de késtünk vagy 5 percet megint, és azt hittük megint ránk vár az enyhén ingerült tanerő meg mindenki más, de aztán kiderült, hogy van aki még nehezebben találja meg, és kábé 10-15 perccel később futottak csak be. Addig ismerkedtünk a faszival aki később előadást tartott nekünk, meg bemutatta a cég tevékenységét.
Ez érdekes volt, mindig jó egy szakmabelitől hallani, hogy hogyan működik az ipar. Egyébként ezért szeretem a sulis tanárainkat is, mert a többségük nem is igazi tanár, hanem tapasztalt üzletember(/asszony), vagy épp designer :D. A cég kábé mindenhez tervezett már csomagolást, legóhoz is ofkorsz, de minden máshoz is. Itt nyert értelmet a hétfői feladatunk, kiraktuk az asztalra az összes képet amit akkor csináltunk az illatszerek csomagolásáról, és azok segítségével magyarázott nekünk.
Aztán megmutatott nekünk egy programot, ahol csomagolást lehet tervezni, először 2D-ben megrajzolják, rárakják a mintát, aztán meg tudják nézni 3D-ben, sőt, ki is lehet próbálni, hogy pl. becsukod a dobozt, kinyitod, áthajtogatod, meg ilyenek. Ez elég király volt :D. Aztán egy tök ugyanolyan crc géppel mint amit a nyomdában is láttunk, ki is vágott egy ilyen dobozt kartonból. Ja am, visszatérve egy gondolat erejéig a nyomdához, iszonyat modern volt. Tiszta is, de modern is. A vezetőnk azt mondta, hogy 0 hibaszázalékkal számolnak, pont annyit gyártanak mint amennyi a rendelés, nincs selejt... Azért ha ez igaz, az elég kemény :D. De a design cégnél is fasza számítógépek, monitorok voltak, bár kell is a kraft a tervező programoknak :D.
Hosszú és fárasztó két nap volt, de ugyanakkor érdekes és tanulságos is. Plusz kimozdultam kicsit otthonról, és megtört a mindennapi monotónia, úgyhogy élveztem. A nyomdában, meg szerdán a buszon visszajött a curver érzés is, de ez sem tudta elrontani.
Ez történt az elmúlt két napban, most egy darabig ne számítsatok új bejegyzésekre :D.
Ja! ígértem képeket a bringáról... Hát fityegő lánccal nem a legszebb, de azért csináltam róla képeket...